Nagyon régen írtam, ugyanis nem volt kedvem írni a teljesítményemről, ami a vacak kategóriába fordult át.
Olyan szintre mentem vissza, mint aki kb. 2 hónapja fut: 5 km már megvisel(t), bele kell(ett) gyalogolnom egyfolytában, zsibbad(t) a lábam és úgy általában mínusz 6 kedvem volt (van) futni ezek után. Több alkalommal olyan durcás lettem edzés után, hogy közöltem Tomival, hogy hagyom az egészet a pichába, ez nem nekem való sport. És persze mindenhol azt olvasom, hogy ki milyen pöpecül fut, FM itt, PB ott, Terep4265 amott, grrrr.
Persze nem hagyom ennyiben. Lekopogom, de most elkezdtem kicsit visszatornázni magam. Pakonyban több körünk van már az erdőkben. Ezek a futások tulajdonképpen mezei futások, ugyanis szintmentes terepfutások (ideális az én emelkedő-fóbiámnak, de ha jobban belegondolok a mezeifutást rühelltem a legjobban még sulis koromban). Van a vasúti kör, ez olyan 6.5 km, a vasút mellett visz el, a végén két szép nagy mezőn át kell vágni. Van a major kör, ez cca. 7 km, hosszan futunk az erdőben az elején, aztán az út felénél majorok mellett haladunk tova. Ezt annyiból nem szeretem, hogy a végén vagy egy olyan 1,5 km-es szakasz, ami nagyon homokos ill. a lovak patáitól tiszta göröngy. Tegnap pedig először futottuk le a füves-kört. Jóóó hosszan be az erdőbe, fenyőerdőn keresztül, az útmentén rengeteg vadkender (Tomi pár kérdést feltett a kendertermesztésről, azért lenézek holnap este a pincébe...:), a közepe táján elmegyünk az immár híres felsőpakonyi gyepszőnyeg "gyár" mellett és a végén megint vissza az erdő másik oldalán. Ez a kör kb. 8 km. Ezek most pont elég hosszú távok nekem egy-egy esti edzéshez, elfáradok rendesen a végükre, illetve hosszabb etapra nem is nagyon van idő, mert besötétedik. Amúgy teljesen más itt futni. Úgy csicseregnek a madarak, mintha egy madárházban lennénk, néha őzek ugrabugrálnak a távolban, múltkor nyuszi ugrált el előlünk, a csigákra nagyon kell figyelni eső után. Tiszta a levegő, és csak néha hallani az autóforgalmat, a vasút mellett a szemetet is összeszedték végre. Minden csupa zöld, ezerféle árnyalatban, megművelt földek, suhogó fák, szuperjó. Tegnap találkoztunk először kutyával, egy lafancos szőrmókkal. Amint meglátott, egyből elkezdtett felém rohanni, én meg egyből bepánikoltam, de csak megszaglászott boldog pofával. Tomi mondta, hogy kint volt a nyelve (a kutyának), szóval csak haverkodni akart. Bah, mintha én azt látnám 20 méterről, szemüveg nélkül.
Versenyre amúgy nem készülök, mert ilyen teljesítmény mellett nincs hozzá kedvem. A Samsung terepfutásra elmentem a 7 km-re és 1 km után mindenhol lettem volna, csak ott nem. Télen még eljátszottam a gondolattal, hogy a K&H-n már félmaratont futok, de ez természetesen szóba sem jön. Sőt, nem is megyek arra a versenyre, ugyanis pont aznap rendez a Bálint Ház egy Fun Run-t a zsidó negyedben, amire viszont szerintem megyünk Tomival. Eddig kb. 100-an regisztráltak, nem voltam még ilyen családias verseny-szerűségen. Az útvonal a zsidónegyeden megy át, akár házudvarokon keresztül. Bár a matekját nem nagyon értem: a kapott tájékoztató szerint az 1 km-es táv 1 kör, az 5 km-es táv 4 kör, a 10 km-es pedig 7 kör. No comment :)
A másik esemény az UB, végre összeállt a nagy csapat, a Puffin Lekvár Evők. Kicsit fosok attól, hogy lehet, hogy az első órában vicces ez a non-stop, éjszakai verzió, de amikor hajnali 3-kor szólnak, hogy akkor most én jövök, lehet, hogy nem fogok annyira vigyorogni. Mindenesetre végre résztveszek rajta, a hétfőt pedig kiveszem majd szabinak alvásra :)
A másik esemény az UB, végre összeállt a nagy csapat, a Puffin Lekvár Evők. Kicsit fosok attól, hogy lehet, hogy az első órában vicces ez a non-stop, éjszakai verzió, de amikor hajnali 3-kor szólnak, hogy akkor most én jövök, lehet, hogy nem fogok annyira vigyorogni. Mindenesetre végre résztveszek rajta, a hétfőt pedig kiveszem majd szabinak alvásra :)