Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy délceg fiatal Ismerősöm. Ismerősöm elmesélte (kiléte maradjon örökre titokban a futókirályság előtt), hogy az UB alatt kicsit felderítették vitéz lelküket pálinkával varázsitallal, igaz, a lovagi futások előtt 2-3 órával. Mire én hősi esküt tettem neki, hogy legközelebb iszok egy kis kupa jégert közvetlenül galoppozás előtt. Ugyanis hajdanán, mikor voltam királyi bálokon, teljesen felpörgetett és sokszor este 11-től hajnali 6-ig roptuk megállás nélkül a körtáncot.
Imigyen történt aztán, az Üveghegyen innen, hogy tegnap a 2 kör előtt megittam 6 felest, és a hatásról képi bizonyítékokkal rendelkezem, melyeket ezúttal közhírré tétetek. Ahogy az itt látható, remek röneszansz festő, Endomondo festménye is bizonyítja, teljesítettem a két kört, vagyis összesen 14 km-t és mindezt 72 perc alatt, ami csodálatra méltó tőlem, hiszen ezek szerint 5 perces kilométereket futottam, ami igazán jó eredmény az eddigi 6,5-7 percesekhez képest. De a képet elnézve valljuk be, voltak koordinációs problémáim.
Az elején rögtön tettem is kis kitérőt a várat a szárazfölddel összekötő északi híd alá, aztán egész jól elcsörtettem a déli várhídig. Ott fejbecsapott vala az alkohol, hiszen nagyon sütütt a nap, így nem is csoda. Az árnyékos részre visszatérve kicsit rendbeszedtem magam és gúnyámat, de a királyi kert vadasparkjának bukéja nem tett jót (északi szél fújt), eltántorított útvonalamtól. Nehezen ugyan, de visszatértem a helyes útra. A második kör eleje a budai oldalon megint mesébe illő volt, de a déli hídhoz érve ismét megzavarodtam és elkezdtem össze-vissza futni. El is tévedtem a várat övező rengetegben, sárkányokkal találkoztam így bátran megpróbáltam beleszaladni a várhíd alá, de ott volt a várfal a vizesárokkal, így visszaügettem a helyes útra, hiszen arról letérni nem felel meg hősi erényeimnek. Ismét tartottam az irányt egy darabig, de az vadaspark-szag megint eltántorított kijelölt utamról. Ez alkalommal szép lassan leszédültem az ösvényről, és bele is borultam széles e királyságunk hatalmas folyamába. Úsztam egy darabon, nehéz volt árral szemben, egyből be is sodort, de hősiesen visszaküzdöttem magam. Az északi hídhoz közel érve daliásan kiugrottam a vízből és befutottam a célba.
Aki nem hiszi, járjon fusson utána.