Bár a hét és hétvége a legtöbb futónak a siófoki évzáró futás jegyében telt, ezt én kihagytam, és lelkesen futkorásztam a büdös fővárosban. Annak ellenére, hogy apukám kifejezetten megkért, hogy ne fussak kint a szmogban, engedetlen gyerekként 3x voltam kint, és egész jól termeltem a héten. Alapvetően az a célom így télire, hogy hetente 3-szor fussak (vagy sportoljak), ebből pedig legyen 1 hosszú (10 km feletti) táv, 2 pedig olyan 6-7 km-nyi.
Először szerdán mentem ki a patakra, különösebb koncepció nélkül, de mikor kiértem a bicajút elejére, úgy döntöttem, hogy most is elkalandozok a szokásos útvonaltól. Nekiindulam a Rákosi útnak és akkor kitaláltam, hogy elfutok a Vári cukrászdáig. Ezt ugyan még nyárra terveztem, de most jött össze. Igaz, nem fagyiztam, most valahogy nem kívántam az 1 fokban. Szóval végigfutottam a Rákosi úton a Szlovák útig, ott balkanyar egészen a cukrászdáig, aztán balkanyar, vissza Csömöri út, arról megint le balra a Pálya utcánál, kilyukadtam a Rákosin, vissza a patak mellé majd haza. Ez így egyszerűen hangzik, de azért nem volt annyira könnyűcske. Beálltam a szokásos 6 és fél perces km-re, haladtam is rendesen, jó sokan meg is néztek, hogy ez se normális...Aztán az utolsó 2 km-en már nagyon vártam, hogy hazaérjek, addigra meglehetősen fázott a sejhajom meg a combom. Összidőm 1 óra 22 perc lett és 12,6 km-t tettem meg. Mikor nyújtottam és lehajoltam, a hátamon gőzölgött a polárpulcsi, vicces látvány volt.
Először szerdán mentem ki a patakra, különösebb koncepció nélkül, de mikor kiértem a bicajút elejére, úgy döntöttem, hogy most is elkalandozok a szokásos útvonaltól. Nekiindulam a Rákosi útnak és akkor kitaláltam, hogy elfutok a Vári cukrászdáig. Ezt ugyan még nyárra terveztem, de most jött össze. Igaz, nem fagyiztam, most valahogy nem kívántam az 1 fokban. Szóval végigfutottam a Rákosi úton a Szlovák útig, ott balkanyar egészen a cukrászdáig, aztán balkanyar, vissza Csömöri út, arról megint le balra a Pálya utcánál, kilyukadtam a Rákosin, vissza a patak mellé majd haza. Ez így egyszerűen hangzik, de azért nem volt annyira könnyűcske. Beálltam a szokásos 6 és fél perces km-re, haladtam is rendesen, jó sokan meg is néztek, hogy ez se normális...Aztán az utolsó 2 km-en már nagyon vártam, hogy hazaérjek, addigra meglehetősen fázott a sejhajom meg a combom. Összidőm 1 óra 22 perc lett és 12,6 km-t tettem meg. Mikor nyújtottam és lehajoltam, a hátamon gőzölgött a polárpulcsi, vicces látvány volt.
Következő alkalommal pénteken mentem, meló után ki a szigetre, minimum 1 kört terveztem, ezt össze is hoztam, de nem volt annyira leányálom, mert rámjött az oldalszúrás, és rendre fel is bosszantottam ezen magam. Bele is sétáltam egy kicsit a 3. km magasságában, de jól is jött, mert utána elmúlt a fájdalom. Lefutottam a kört, utána még át az Árpád hídon, onnan kerülővel le és lefutottam még a kiskörömet, vagyis egy Dunavirág-Esztergomi-Dagály-Népfürdő karikát. Összidőm 53 perc lett a 8,2 km alatt. Utána szaunáztam, isteni volt!
Vasárnap óra után mentem futni és ahhoz képest, hogy mínusz 9 kedvem volt futni, ugyanazt lefutottam, mint pénteken, de oldalszúrás és megállás nélkül 52 perc alatt.
Vagyis a múlt héten sikerült is túlteljesíteni a tervet, de vannak dilemmáim a futásokat illetően.
1. Orrfolyás, orrfújás. Az a típus vagyok, hogy ha kimegyek a hidegre, egyből folyik az orrom (ahelyett, hogy megfagyna a cucc, nem értem... :)). Szóval futás közben még jobban folyik az orrom és baromira zavaró. Szerdán zsebnélküli pulcsi volt rajtam, a kezemben nem szeretek cafatos zsepit vinni, így (már elnézést, de) nemes egyszerűséggel a pulcsim ujjába törölgettem az orrom. Gulo szerint ez baromi gusztustalan, amivel én is egyet értek, de ott az volt a legegyszerűbb. Pénteken és vasárnap már kenguruzsebes pulcsiban voltam, így oda tudtam tenni a zsepit és fújni az orromat közben, de azért ez sem az igazi. Totál összezavarja a légzéstempómat, ha kifújom; törölgetni meg kb. 5 másodpercenként tudnám. Ti ezt hogy oldjátok meg?2. Cipő. Élek a sanda gyanúval, hogy mégsem olyan pöpec a cipőm. Már sokadszor futok benne és nem múlik az érzés, hogy nem a legkényelmesebb. Általában azt érzem, hogy kemény a talpa, nehezebb a cipő. De ez még hagyján, vasárnap már kifejezetten zavaró volt az, hogy mintha ellent kellene tartani valaminek a lábfejemmel és feszült a belül a lábszáramnál és iszonyat fárasztó volt. Eddig is éreztem ezt, de most vasárnap nagyon. Olyannyira, hogy a ballábam totál el is zsibbadt bokától lefelé, valamint mintha a bal talpam alatt valami lett volna a cipőben, olyan pukliszerűség. A zsibbadást kb. 2 km alatt futottam ki, de elfáradt a lábam nagyon benne. Mit tegyek? Nem jó a cipő? Vagy csak még szoknom kell, de tulajdonképpen most igazán jó a cipő, ez a normális alátámasztás? (Ugyanis elvben lúdtalp betét is kellene, de elriasztottak azzal, hogy baromi kényelmetlen és míg megszokja az ember, addig fájdalmas használni.) De akkor miért zsibbadt csak a bal lábam, mialatt az ellentartást mindkét lábamban érzem?
3. Térdfájás. Vasárnap kb. a 200 méternél rosszul léptem és nyekkent egy kicsit a térdem, de alapvetően nem éreztem fájdalmat, lefutottam a távot. De estére kicsit feszült lett, bedagadt és még most is kicsit feszül, de már nem vészes. Ha ilyen van, hagyjam abba és forduljak vissza 200 méter után? Annak ellenére, hogy tulajdonképpen nem is fáj egyáltalán? Dagadt Köcsög most fájós térddel ment félmaratonra, emiatt kapott hideget-meleget. Az én problémám most hasonló, csak kicsiben. Hülyeségnek tartom egy ilyen miatt "feladni" az aznapi futást, mert gyakorlatilag minden 2. futásnál szokott nyekkenni a térdem, de az sem jó, ha tönkreverem így a térdem. Please advise.
