Amennyiben ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen fáradtabb vagy szabadság után, mint előtte, akkor ez a hét nekem erről szólt.
Év elejétől terveztünk egy 2 hetes izraeli körutat október végére, gyakorlatilag olyan szinten le volt szervezve, hogy bármely nap indulhattunk is volna. Futás szempontjából megemlítendő, hogy november 1-én Tel Avivban 10 km-es éjszakai NIKE futás lesz, persze erről is már minden infó be volt gyűjtve, teljesen belelkesültem, hogy milyen buli lesz ott futni. Aztán alakultak a dolgaink, Gulo régóta tervezgetett házprojektje átment élesbe és végül meghoztuk a döntést: kiadós 2 hetes Izrael sztornó, repjegy kuka, helyette low-budget 1 hetes Németország.
A tel avivi éjszakai futást sajnálom ugyan (ha valaki arra jár éppen, ne hagyja ki!), de egy nagyon tartalmas hetet töltöttem Guloval kettesben. Ő immár 4 hónapja kint van Magstadtban valamint többször töltött ott hosszabb-rövidebb időszakokat munkaügyben, így ez már nekem is a 4. látogatásom volt nála. Azt terveztük, hogy a környéken kirándulgatunk, futunk, pihenünk. Első nap Stuttgartban tekeregtünk, majd délután felszálltunk a vonatra és megcéloztuk Schaffhausent, Svájcot. Marjan barátnőm és férje (hihi) Claudio ott lakik, akik befogadtak minket két éjszakára. Mivel 2 éve eltöltöttünk ugyancsak náluk már 10 napot, így ez mostani 1,5 nap inkább laza sétálgatásról, beszélgetésről, fagyizásról, borozgatásról szólt, nagyon jól éreztük magunkat!
Hétfőn vonatra szálltunk, megnéztünk Konstanz-ot majd a Fekete erdőn át hazavonatoztunk. Kedden pihenőnap volt, ami azt jelentette, hogy délelőtt punya, délután meg elmentünk futni a közeli erdőbe. Nem futottunk nagy távot, összesen 5,5 km-t, de én még soha nem futottam erdőben. Az első km-en volt benne egy nekem már rémesen meredek, de rövidke szakasz emelkedő, ami nagyon kifullasztott, bele is gyalogoltam. De utána megjött a lendületem, a terep is inkább sík volt innentől és ráálltunk egy kellemes tempóra. Ideális idő, szépen sárguló fák, lépteink után örvényszerűen kavarogtak az elszáradt falevelek. Kellemesen elfáradtam, jól esett. Már agyaltam, hogy következő alkalommal, lehetne 2 kört menni az erdőben.
Szerdán megint vonatra szálltunk és eljutottunk Herrenbergbe, ahol a hatalmas schönbuch-i naturpark található, mi ennek egy kis szegletét jártuk be. Kirándultunk egy egész naposat hátizsákkal, kora délután szalonnát sütöttünk fél úton, a nap eredménye 21 km gyaloglás volt. Aki erre jár és szeret kirándulni, ne hagyja ki, csodás környezet, laza sétákra, hosszabb gyalogtúrákra vagy akár erdei bicajozásra is pöpec terep. Csütörtökön megint lazább nap volt, vagyis délelőtt pihenés, délutánra megint futás. No ez az etap már nem ment jól. Valószínűleg megéreztem azt, hogy az eddigi 5 nap alatt annyi kenyeret és húst ettem, mint az elmúlt 3 hónapban összesen, a szalonnázást, a német sültkolbász evést; esélyes, hogy az előző napi 21 km-es túra is lefárasztott. Az emelkedőn ugyan most hősiesen felkocogtam, de utána egyszerűen nem ment jól. Nagyon fáradtak voltak a lábaim, meg is kellett állnom nyújtani, de utána sem jött el a laza, könnyed érzés. Csak azt éreztem, hogy falábakkal döngetek. Jobban megéreztem azt is, hogy a terep nem aszfalt, hanem erdei út, tele nagyon kövekkel meg fákról lehullott száraz termésekkel. Illetve a lejtőn is éreztem, hogy nem esik jól a térdemnek a terhelés. Nagy nehezen, rövid megállással letudtam az 5,5 km-t, de eléggé el voltam kámpicsorodva. Este meg egy jó darab száraz, hegyes fadarabkát vagy valami termésdarabkát is kihúztam a cipőm talpából. Pénteken, utolsó nap megint vonatra szálltunk (már lassan álmomban is vonatozok…) a sinsheim-i közlekedési múzeumba mentünk, azt jártuk be egy laza 5 óra alatt – old timer-ek, versenyautók, háborús járművek tömkelege, Imax 3D-s mozi a repülésről, valamint Concorde és TU-144-es vizit, nagy élmény volt! És persze még órákat tudnék mesélni a tüchtig kis német falvakról, a régi fachwerk házakról, a helyi közlekedés precizitásáról, a tisztaságról, Schaffhausenről stb stb....
Összefoglalva, azt hiszem jót tenne most egy hét szabi, hogy kipihenjem a nyaralást.