Tegnapelőtt a hosszú 8,2 km-es futás során nagyon felkavarodott a gyomrom és tulajdonképpen egész éjszaka fájt a hasam utána és még másnap reggel is rezgett a léc, mert a kávém sem esett jól. És ugye el is hangzott tőlem az, hogy a céges összejövetelen kacsát fogok enni és nem fogok inni. Tegnap voltunk vacsorázni és úgy tűnik, nem vagyok túl következetes, mert halat ettem, bort ittam és még 3 kicsi szelet rétes (2 túrós és 1 meggyes) is lecsúszott. És ez megzavart idebenn… De egy ilyen eseményen csak nem fogok koplalni! Na nem mintha amúgy diétáznék…. Nem számolgatom őrült módjára a kalóriákat, de próbálok arra figyelni, hogy ne zabáljak össze-vissza, mert amúgy képes lennék rá. A futással nem a fogyás a fő célom, de azért nem is elhanyagolható indok. Tavalyelőtt majdnem elértem a 60 kilót, amikor már nagyon nem éreztem jól magam. Most olyan 54 kiló körül vagyok és így jobb a közérzetem. 
Először is, nem eszek kenyeret. Vagyis alig-alig. De amikor Gulo itthon van, akkor mindig szoktunk sütni és a friss kenyérnek elég nehéz ellenállni, így hétvégén szoktam enni reggelire. De alapból hétköznap szinte semennyit sem fogyasztok; helyette a vacak hamletet vagy abonettet nyammogom, több-kevesebb lelkesedéssel. Az utóbbi időben rákaptam a cottage cheese-re, ami egy (a többihez képest) könnyebb sajt, és paradicsommal egész tűrhetővé teszi az abonettes reggeliket. Felvágottat nem szoktam enni, illetve húst sem nagyon úgy általában. Nem vagyok vegetáriánus, de kb. fél éve minimálisra vettem vissza a húsevést, ami ugyan nem túl szerencsés, ha sportol az ember lánya, de (és lehet hülyének nézni), sajnálom az állatokat. Amióta láttam a Discovery-n a How its made / Hogyan készültben, hogy hogyan készítik a napos csibét (!), azóta egyre kevesebb kedvem volt megenni az állatokat és miután rájöttem, hogy simán kibírom hús nélkül, csak ritkán, olyan 1,5-2 hetente eszek. Így viszont erősen leszűkül az étlap ebéd terén. Házhozrendelős ebédet veszek, így legtöbbször rántott sajt, gomba, karfiol van a palettán, különbőző főzelékek (kivéve kelkáposzta, no way), vagy húsmentes tészták végtelen sora. És a tészta nem az a fogyis tétel, annak ellenére, hogy csak fél adagokat rendelek. Estére így eléggé meg szoktam éhezni, de ha futás van, akkor nincs vacsora. Amikor nem megyek edzeni, valami salátát eszek, vagy ismételten hamletet zöldséggel stb. (Amúgy megfigyeltem, hogy ha éhesen indulok edzeni, elmúlik az éhség, mire hazaérek.)
Italok terén leginkább vizet szoktam inni, meg piros gyümölcsteát, mindenféle ízesítés nélkül, valamint tejeskávét, cukor nélkül. Emiatt meglehetősen rám tud törni az édességhiány, így bizony délutánonként vagy akár este befigyel egy kis csoki.
Összegezve, nem eszem túl magam, de nem is koplalok.
Tegnap viszont sikerült sokat enni, meg inni is, ráadásul a dög meleg meg a macska miatt kb. hajnali 1-kor tudtam elaludni. Ma reggel enyhe másnaposság érzettel ébredtem, ami a nap folyamán elmúlt, de a fáradtság, kialvatlanság végig megmaradt. Így nem is terveztem be mára futást, pláne, hogy a hőségrekord is megdőlt. De voltam olyan hős (vagy hülye?), hogy mégis voltam edzeni. Egy lassú, kimért tempójú 5,5 km-t futottam le a patak mentén egy pironkodásra okot adó 36 perc 20 mp-es idővel, de ha ennyi eszem van, hogy nagyevés, nagyobbacskaivás, aligalvás után rekkenő hőségben elmegyek futni, akkor úgy kell nekem. Mert megérdemlem (Garnier).