Uccuneki!

Soha nem szerettem futni, pláne nem sokat. Mostanában mégis szoktam, mert nekem ez jó. Meg egészséges. Meg kihívás. Mert van hova fejlődni. Bőven.

Friss topikok

  • Simone Lewis: @snatch_: Szia, köszi, hogy benéztél ide! Azzal egyetértek, hogy megszokás kérdése, de amíg nem v... (2013.07.23. 12:02) Hogyan (ne) győzzük meg saját magunkat
  • Simone Lewis: @saaby.: Fú, ez jó kis naptár, köszi! (2013.06.06. 13:02) Az a terv, hogy nincsen terv
  • rrroka: @Simone Lewis: beírtam FB csoportjukba is, a nevet random választottam, nem csak ehhez a névhez, h... (2013.04.18. 08:42) Fussunk mint állat
  • T@Z: Köszi, sosem lehet tudni. :) Jó futást, gyönyörű a rakpart mindkét oldalon! (2013.03.05. 16:32) Évi update
  • csiripiszli12: @Simone Lewis: Hajrá! :) (2012.10.22. 13:35) Távirati stílusban

Linkblog

Nyári szabi

Simone Lewis 2011.07.18. 15:53

Azt vettem észre, hogy kb. minden 3. vagy 4. futás vacakul megy, így már időszerű, hogy ismét nyöszörögjek. Hónapok óta óta rosszul, nyugtalanul alszom, hiába fekszem le 11-kor, hajnali 1 óra felé sikerül elaludni és akkor sem pihentető az alvás. A hétvégém szokás szerint sűrű volt és bár vasárnap este majdnem elindultam a patakpartra, visszahúzott a kanapé, hiszen nagyon régen voltam már úgy otthon, hogy aktívan semmittevéssel foglalkoztam és ez tegnap jól esett. Sőt, vacsoráztam is! Természtesen a hasam meg is fájdult, de nem volt vészes. A mostani hét meg tele van mindenféle programmal, így eldöntöttem, hogy akkor ma bizony mártír leszek és fél 6-kor fel is keltem.
Minden voltam, csak lelkes nem, de erőt vettem magamon. Kigyalogoltam a patakhoz, már 6-kor erősen tűzött a nap. Bemelegítettem, majd elindultam. Az első lépésnél roppant a jobb térdem, de úgy voltam vele, hogy csak nem lesz belőle baj. Ott, akkor végül is nem is ebből lett baj, de egyszerűen nem ment a futás. Ilyenkor általában megy magamban az őrlődés, hogy megállok, de megszólal a másik hang, de igenis mész, és ezalatt is még futok, de ma egész egyszerűn megálltam. Csorgott rajtam az izzadság, a szemem alig bírtam nyitvatartani. És bizony sarkonfordultam és elindultam hazafelé gyalog. Egész úton hazafelé azon gondolkodtam, ami mostanában sokszor átmegy az agyamon - nem való nekem a futás. Úgy érzem, hogy nem fejlődök, vagy csak alig-alig, tavaly szinte ugyanezen a szinten voltam. Másoknál olyan fejlődésekről lehet olvasni, hogy egyenesen szégyenlem magamat. Még mindig kihívás a fránya sziget kör, menetrendszerűen bejönnek ilyen kudarcok, amikor gyaloglásba fullad az edzés. Mint a legelején írtam, soha nem voltam hosszútáv futó, lehet, hogy én egyszerűen nem vagyok ilyan alkat. Az igaz, hogy ahhoz képest, hogy mennyire bírtam régen a hosszabb távot ez más istenes, de lehet, hogy elértem a határaimhoz és innentől kezdve csak akkor tudok fejlődni, ha sokkal sűrűbben megyek futni, márpedig az egyszerűen nem megy, nem fér bele az időmbe. Már így is szinte állandóan fáradt vagyok, mindig megyek valahova és most ez kibukott, így eléggé elkenődtem ma. Lehet, hogy sakkoznom kellenne? Az egyetlen örömteli pillanat az volt ma reggel, amikor elnéztem a vadkacsákat a pataknál.
És persze a térdem is elkezdett bedagadni. Nem vészes, de érzem, hogy van benne némi folyadék, feszül; leguggolni sem tudok. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy egy hét nyári szünetet tartok. Pihentetem a lábamat és csütörtöktől úgyis megyek Balatonra. És a futócipőmet csakis akkor viszem el, ha még belefér a kofferba, mert tavaly is tök jó volt átfutni a szomszéd városba....

Címkék: reggel futás vadkacsa patak térd

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://uccuneki.blog.hu/api/trackback/id/tr223077292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zizou 2011.07.18. 22:16:32

Kedves Simone!

Szerintem ne foglalkozz az idővel. Marathonra felkészítő programokban is hetente 2-3 alkalommal laza futás szerepel feladatként. Fuss csak a futás kedvéért, és a zene szerintem továbbra is motiváló, inspiráló tényező lehet!

Lehet, hogy tényleg ki vagy merülve, és 1-2 hét múlva nagyobb kedvvel folytathatod, persze akkor a stoppert hagyd otthon:-)!

Üdv.

Zizou

Raиdoм_ · http://miemva.blogspot.com/ 2011.07.18. 23:41:04

Én is csak támogatom az előttem szólót. Van olyan mikor egyszerűen nem megy az a teljesítmény amit szeretne az ember. Tavaly már rájöttem erre, hogy 3 futásomból egyszer próbálok jót futni a többit csak a futás élvezetéért teszem. Akár tényleg ne is mérd az időt.

Nekem a teljesítmény másodlagos és inkább az a lényeg, hogy jól érezd magad és meglegyen a lelki egyensúly amit nyújt. Az imént futottam 2 szigetkört és már az elején eldöntöttem, hogy nem érdekel az idő. Esett az eső egy km-en át, de élveztem és néztem az éjszakai várost. Volt olyan mikor begyorsítottam és volt mikor nem. Sőt a végén nyomtam egy 600m-es sprintet is. Kicsit se szeretném, hogy kényszer vagy nyűg legyen a futás mert akkor sokkal nehezebben megyek le.

Ha van kedved olykor futhatunk egy-egy kört közösen a szigeten. Mivel nekem tényleg nem mindig a teljesítmény a fontos ezért szívesen futok bármilyen tempóban. Hátha társaságban máshogy jön ki a teljesítményed. Nekem pl. akkor is más ha zenét hallgatok, akkor gyorsabban szoktam futni, de ritkán futok zenére, mert nincs igazán azonos ritmusra épülő válogatásom.

Jó nyaralást és ne izgulj a futás miatt! :)

Simone Lewis · http://uccuneki.blog.hu/ 2011.07.19. 08:51:45

Sziasztok, köszönöm a lekesítő szavakat, ma már egy fokkal jobban állok a dologhoz, pláne, hogy a buci is lejjebb húzódott a patellámról. El is döntöttem, hogy begyömöszölöm a futócsukát a bőröndbe és ha úgy hozza a kedv, futok majd Balatonon, a környezet biztos motiválni fog! (ha már nem lesz strandolós idő, pfff). És óra nélkül, promisz.
@BRandom: közös szigetkör oké, na meg ne feledjük a tervezett iszogatást sem! :)

Raиdoм_ · http://miemva.blogspot.com/ 2011.07.19. 08:57:13

@Simone Lewis - uccuneki.blog.hu: Igen az iszogatás is kell! Szeretném italt szürcsölve bámulni ki a fejemből nézve a sok bolondot aki fut.