Uccuneki!

Soha nem szerettem futni, pláne nem sokat. Mostanában mégis szoktam, mert nekem ez jó. Meg egészséges. Meg kihívás. Mert van hova fejlődni. Bőven.

Friss topikok

  • Simone Lewis: @snatch_: Szia, köszi, hogy benéztél ide! Azzal egyetértek, hogy megszokás kérdése, de amíg nem v... (2013.07.23. 12:02) Hogyan (ne) győzzük meg saját magunkat
  • Simone Lewis: @saaby.: Fú, ez jó kis naptár, köszi! (2013.06.06. 13:02) Az a terv, hogy nincsen terv
  • rrroka: @Simone Lewis: beírtam FB csoportjukba is, a nevet random választottam, nem csak ehhez a névhez, h... (2013.04.18. 08:42) Fussunk mint állat
  • T@Z: Köszi, sosem lehet tudni. :) Jó futást, gyönyörű a rakpart mindkét oldalon! (2013.03.05. 16:32) Évi update
  • csiripiszli12: @Simone Lewis: Hajrá! :) (2012.10.22. 13:35) Távirati stílusban

Linkblog

Rozsomák

Simone Lewis 2011.11.11. 19:31

Annyit írtam már Gulo-ról, ő az én Ivem Ücske, vagyis elvileg a vőlegényem, csak még nincs gyémántgyűrűm A PASIM :)
Idén javarészt külföldön van, de már többször nyaggattam, hogy írjon egy bejegyzést ide hiszen ő is szokott szaladgálni, és ma írt is. Olvassátok hát!

Idén úgy alakult, hogy a 12 hónapból 8-at Németországban töltök. Javarészt munkával.
Bár én nem futok olyan sokat mint e blog szerzője, de a heti 1 alkalom azért megvan. Így aztán mostanában gyakran futottam itt, ahol apaföld az anyaföld. :)
Tavasszal egy kollegával kezdtem el futni egy Warmbronn nevü falu körül. A csípös hidegre való tekintettel mindketten profi, feszülős nadrágban futottunk ki a faluból, aminek a neve magyarul  Melegforrást jelent. A terep erdős, dimbes-dombos volt, általában ¾ órát futottunk. Kivéve amikor eltévedtünk, olyankor másfél óra is eltelt mire hazataláltunk. Nem jó érzés 40 perc ismeretlen erdei futás után egy ismerős autópálya mellett kilyukadni, ahol rájössz, hogy kb lementél a térképről, és még vissza is kellene futni. (Majd két hét múlva ugyanezt eljátszani, csak más irányba.) :)
Miután a kollégának lett kerékpárja, elmaradoztak a közös futások, így új útvonalat kerestem magamnak. Akkoriban egy Gerlingen nevű kisváros közepén laktam, (a neve nem jelent semmit, viszont Németo. leggazdagabb települése) és a környék felfedezése után egy elég mazochista pályát fejlesztettem magamnak. Ez a következö szakaszokból állt: futás a város széléig, porschék, S-mercik, 7es bmw-k között, aztán kezdödött a hegyi szakasz, egyenesen föl, kb gellérthegyi magasság és meredekség, a vége lépcsös, majd panoráma szakasz a hegygerincen, ezután meredeken le a környék gyümölcsöseibe (tavasszal elég szép a virágzás), majd cikkcakkban vissza az óvárosba. Ez összesen kb 6km volt, úgy 35 perc alatt teljesítettem. Persze a hegyi szakasz miatt volt kemény, érdekes módon a fenekem fáradt el a leggyorsabban.
Máskülönben remek dolog dél-Németországban futni, föként mert a körülmények ideálisak. A nagyvárosok nem túl nagyok, és mindig találni valami óriási parkot a városban, a kisvárosok, falvak körül jó eséllyel van erdő, kis utakkal behálózva. Ezek az erdei utak amúgy a legtöbb esetben tökéletes állapotban vannak, tavacskákkal, arborétumokkal és hippitelepekkel, meg  km-enként nagy térképpel a környékbeli túraútvonalakról. (Na jó, hippitelepek nincsenek.)  Az időjárás tekintetében az mondhatnám, hogy a hőmérséklet még rendben is volna, (júniusban 18 fok volt a maximum, és a tél sem olyan hideg mint nálunk) viszont többször esik az eső. Az említett júniusban pl minden nap.
Most épp ködös az idő, remélem holnap is ilyen lesz, mert futást terveztem és felhőben még úgysem futottam. Ha sikerül vennem egy fejlámpát, akkor mondjuk vasárnap kipróbálom az éjszakai felhőfutást is.
Bis dann!

Címkék: németország futás gulo

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://uccuneki.blog.hu/api/trackback/id/tr493371413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Raиdoм_ · http://miemva.blogspot.com/ 2011.11.15. 14:05:27

Az a legizgalmasabb, ha ismeretlen környéken futsz! Én nagyon élvezem, jó persze azért kell figyelni a távolságra és a sötétedésre. A budai hegyeket is azért szeretem, mert rengeteg módon variálható a futóútvonal. :) Egyszer ismerőssel egy folyamatosan keskenyedő ösvényen futottunk. A vége már dzsungelharc lett, de végül kijutottunk egy kicsi tisztásra, ahol iskolások piknikeztek. :D

panelmoly 2012.01.11. 13:28:39

Csak egy kérdés és nem kötekedésképp... :-)
Miért ROZSOMÁK???